Különbség a kültéri és beltéri burkolatok között

Mutatjuk, mikor melyiket érdemes választani, mi a különbség köztük, mit takarnak a különböző rövidítések és mely érték mit jelent.

Az egyik meghatározó különbség közöttük a fagyállóság. Külső terek burkolásához csak fagyálló kerámiákat szabad használni. A másik, hogy a kültéri burkolat kopásállósága jóval magasabb, mint a beltéri burkolatoké, hiszen a környezeti változásoknak is ki vannak téve.

Egy nagyon fontos aranyszabály van, amit meg kell jegyezni: beltéri burkolat nem kerülhet kültérre, ellenben kültéri burkolat nyugodtan kerülhet a lakáson belülre, nem csak a padlóra, de akár a falra is. Például, ha maradt meg burkolólap, akkor azt tehetjük a konyhába a konyhapult mögé is.

Ugyanez igaz a csempékre is. Fali csempét nem tehetünk a padlóra, de padlólap használható a fal burkolására is, ebben az esetben rektifikált lapot érdemes választani.

Mi az a kopásállóság és mit jelentek az értékek?

Meghatározó különbség a kopásállóság, amit hideg-és melegburkolatok esetén is figyelembe kell venni. Míg a hidegburkolatok kopásállóságát a PEI skála mutatja, addig melegburkolatok esetén az IP értéket kell nézni vagy az AC osztályozást. Maga a kopásállóság a padlólapok mechanikai jellegű, koptató hatásokkal szembeni ellenálló képességét mutatja.

A PEI értékeket I. és V. között szokták osztályozni. Mutatjuk, melyik mit jelent:

  • PEI I.: a leggyengébb, főleg falra ajánlott, padló burkolására nem megfelelő
  • PEI II.: általában olyan helyiségekbe ajánlott, ami kevésbé van igénybe véve, mint a háló-és fürdőszoba.
  • PEI III.: közepes kopásállóságot jelent, nappalikba, előszobákba alkalmazzák
  • PEI IV.: az erősen kitett helyiségekbe rakják, lépcsőházba, konyhákba, vagy irodákba ajánlott, a legtöbb kültéri is ez a kategória. eladótér, előszoba, iroda
  • PEI V.: a legellenállóbbakat jelöli, a kültéri burkolat esnek ebbe a kategóriába, illetve nagy forgalmú helyiségek, előadótermekben szokták használni, pl. garázs, lépcsőház, áruház

Melegburkolatok kopásállósága

Ebbe a csoportba tartoznak az úgynevezett rugalmas burkolatok, mint a linóleumon, szőnyegek és PVC , és a faburkolatok, mint a padlók és a parketták. Ezen burkolatok kopásállóságát az AC osztályozás vagy IP érték jelöli.  AC érték esetében 1-től 5-ig terjed az osztályozás, IP értéknél számok jelölik.

Ilyenkor a padlók felső kopórétegét határozzák meg. Minél magasabb az érték, annál jobb a kopása. Ezt a fajta kopóréteget felületkezeléssel érik el, magyarán a fedőréteget rápréselik a dekorral együtt a burkolatra. Ha egy parketta vagy padló nem felületkezelt gyárilag, akkor lakkozással lehet a kopásállóságát javítani.

Karcállóság

Egy másik fontos tényező, amit figyelembe kell venni, ha burkolunk. Nem mindig tüntetik fel, hogy az adott fal-vagy padlóburkolat mennyire karcálló, de általánosságban elmondható, minél mattabb vagy rusztikusabb egy felület, annál jobb a karcállósága. A fényes felületek könnyebben sérülnek. Ezt az úgynevezett MOSH-skálával határozzák meg, egytől tízig terjedően. Ezt a skálát alkalmazzák az ásványi anyagoknál és drágaköveknél.

forrás: 24.hu

Oldal megosztása: